Kenesei Zsanett 3. helyezés, Pernesz Zsófia egyéni csúcs
Salzburg Atlétikai gála

 

 

Szombat reggel 7 óra, Keleti pályaudvar. Zsófival felszálltunk a müncheni Railjetre, hogy az árvíz miatt némiképp viszontagságosra sikerült utunk végén (melyet keretezett egy győri buszos "kirándulás", egy hosszú, ám sikeres sprint a bécsi Westbahnhofon, a festőien gyönyörű Seekirche am Wallersee látványa, és egyebek, ami most nem illik ide...) 2-re beértünk Salzburgba. Ahol aztán kiderült, hogy a pálya a város egyik elővárosában, Anif környékén van, ami, mint további szűk 2 órán belül kiderült... egy 3000 méteres csúcsokkal övezett alpesi ékszerdoboz (viccen kívül, tényleg az).

A nevezési lista egy remek iramú versenyt ígért már önmagában is, európaiak és afrikaiak is képviseltették magukat a gálán. Időközben szerencsére Imre bácsi, Pista bá, Eszter és egy lelkes szurkolónk is megérkezett Bécsből, és este 6 körül tökéletes időjárási körülmények közt elkezdtük a melegítést, negyed 8-kor pedig elrajtoltunk.

A verseny belülről számomra hatalmas élmény volt, 4:10-es futókkal mentem 7-800 méterig, Imre bácsi és a többiek jelenléte már önmagában egy kitartó, koordinált futásra ösztönzött. Aztán kicsit fáradtam, de 4:25-ös idővel harmadikként értem célba. Zsófi végig egyenletes, jó iramot futott, és bár neki a tempó nem volt a legideálisabb, hatalmas egyéni csúcsot ért el. Az 1500 métert egy kenyai lány nyerte 4:13-mal.

A versenyen más számokban is rendkívül jó eredmények születtek, a körülmények nagyon ideálisak voltak formatartó teljesítményekhez (a női 400-at 52-es, a férfi 100-at 10,4-es idővel nyerték). A verseny után szolid bankettet rendeztek, majd egy anifi, kifogástalanul szép vendégházban biztosítottak szállást. Ma reggel egy álomvilágban reggeliztünk, a harapnivalóan friss zöldellő termőföld közepén, továbbra is a komoran ránk meredő, gigantikus hófödte hegycsúcsok tőszomszédságában (nem akarok túlozni a fellengzős jelzők dobálásával, tényleg ilyen volt).

Aztán a vonatindulásig még volt egy kis időnk, így körbenéztünk Salzburg belvárosában, ami zseniálisan ötvözi a modern elemeket az egyedi építészeti megoldásokkal, a hagyományos barokkos körvonalakat a zöld technológiával. A versenyről, úgy gondolom, elégedetten jöhettünk haza, én pedig hatalmas várakozással nézek a jövő heti írországi verseny elébe, és az is biztos, hogy ide még visszajövünk egyszer!

Kenesei Zsanett